Érdek Ütközet

Valamennyien kötünk szerződéseket.

Bele sem gondolunk, hogy milyen sok szerződést kötünk, hiszen életünk
mindennapjaihoz hozzátartoznak a szerződések.

Szerződéseket kötünk minden apróbb vásárlásnál, étkezésnél, a
tömegközlekedés igénybevételekor és életünk minden további apró lépése
is potenciálisan szerződéseket tartalmazhat.

Bele sem gondolunk, hogy a szerződésekre bizony szabályok vonatkoznak.
Ezek a szabályok bizony akkor is valamennyiünkre érvényesek, ha a
mindennapok aprócska szerződéseiről van szó, csak ebbe bele sem
gondolunk.

Mik is ezek a szabályok?

Alapvetően tisztában kell azzal a ténnyel lennünk, hogy mik is azok a
szerződések.

A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből
kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a
szolgáltatás követelésére.

A felek kölcsönös és egybehangzó nyilatkozata a konszenzus.

Nincs olyan szerződés, amelyik úgy jön létre, hogy nincs kölcsönös és
egybehangzó nyilatkozat, azaz nincs a felek között teljes mértékű
konszenzus.

A konszenzus hiánya a szerződés létre nem jöttével jár.

Van egy nagyon fontos szabály, a szerződési szabadság elve:
A felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a
másik szerződő felet.

A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A
szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól
egyező akarattal eltérhetnek, ha Polgári Törvénykönyv az eltérést nem
tiltja.

Mindez azt jelenti, hogy mindenki eldöntheti:

- akar-e szerződni,
- kivel akar szerződni,
- milyen típusú szerződést akar kötni,
- milyen tartalmú szerződést akar kötni.

Megismertük a szerződések alapvető szabályait.

A következő kérdés az lehet számunkra, hogy hogyan is jön létre egy
ilyen szerződés?

Persze, azt értjük, hogy az, hogy

- bemegyünk a pékségbe,
- elveszünk egy zsemlét,-
- kifizetjük az árát és
- kijövünk a zsemlével:
ez egy adásvételi szerződés.

Azt is értjük, hogy
- felszállunk a villamosra,
- veszünk egy jegyet,
- kezeljük a jegyet,
- utazunk és leszállunk:
ez egy utazási szerződés.

Még akkor is így van, ha egyáltalán nem gondolunk ezeknek a
jelentéktelen eseményeknek a szerződés jellegére.

De hogyan is jön létre a szerződés?

A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével
jön létre.
A szerződés tehát akkor jön létre, amikor én valamilyen módon
kijelentem, hogy meg akarom venni a zsemlét, a pék pedig valamilyen
módon kijelenti, hogy el kívánja adni és megegyezünk a feltételekben is:

A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által
lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A
lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás akkor feltétele a
szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy
az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem
kívánja megkötni.

A pék kijelenti, hogy csak 25.-Ft egyidejű kifizetése mellett adja el a
zsemlét, én pedig kijelentem, hogy kész vagyok ezt kifizetni. Én viszont
kijelentem, hogy el akarom azonnal vinni a zsemlémet és a pék ebbe
beleegyezik.

Az csak akkor lényeges kérdés, hogy a zsemle köménymagos legyen, ha
ezt kikötöttem és a pék ezt is elfogadta.

Nos, így jön létre egy szerződés.

Mi az az ajánlati kötöttség?

Mi lehet ennek a szerepe az életünkben?

Nagyon komoly fogalomnak tűnik… vajon ez is szerepet játszik a
mindennapok pici szerződéseinél.

Nos, nagyon nagy szerepet játszik.

Képzeljük el azt a szituációt, hogy bemegyünk a pékségbe. Ki van írva,
hogy a zsemle darabja 25.-Ft. Kérünk kettőt és beállunk a kasszához
fizetés céljából.
A kasszás pedig közli, hogy ez 60.-Ft lesz. Kérdésünkre, hogy miért nem
50.-Ft, egyszerűen közli, hogy meggondolták magukat.
Ugye mérhetetlenül felháborodnánk?

Másik szituáció:

Felszállunk a villamosra, 300.-Ft-ért veszünk egy jegyet, kezeljük.
Jön a kalauz és közli, hogy szabálytalanul utazunk, mert egy jegy 400.-Ft.
Kérdésünkre, hogy miért nem 300.-Ft, egyszerűen közli, hogy
meggondolták magukat.
Ugye mérhetetlenül felháborodnánk?

Nos, erre való az ajánlati kötöttség intézménye…

Aki szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a
lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatot tesz, nyilatkozatához kötve
marad. Az ajánlattevő kötöttségének idejét meghatározhatja.

Az ajánlati kötöttség ideje az ajánlat hatályossá válásával veszi kezdetét.

A pék az ár kiírásával, a közlekedési vállalat a jegy árusításával
egyértelműen és a lényeges kérdésekre kiterjedően közölte ajánlatát.

Nem változtathatja meg, kötve van hozzá.

Meddig áll fenn a kötöttsége?

Ha az ajánlattevő kötöttségének idejét nem határozza meg, az ajánlati
kötöttség megszűnik jelenlevők között tett ajánlat esetén, ha a másik fél
az ajánlatot késedelem nélkül el nem fogadja.

Tehát ha elkérjük a zsemlét, megvesszük a jegyet, akkor már nem
változtathatja meg ajánlatát a pék vagy a közlekedési vállalat.

Persze, ha kimegyünk a pékségből, nem szállunk fel a villamosra,
legközelebb már lehet drágább a zsemle vagy a jegy.

Megvizsgáltuk az ajánlati kötöttséget a mindennapok pici szerződései
körében, amelyeknél értelemszerűen a felek gyakorlatilag mindig egy
helyen tartózkodnak és így az ajánlati kötöttség jelenlévők között
vizsgálandó.

Persze ha nem vagyunk egy helyen, akkor az ajánlati kötöttség kérdése
sem ennyire nyilvánvaló és egyszerű.

Ha az ajánlattevő kötöttségének idejét nem határozza meg, az ajánlati
kötöttség megszűnik távollevők között tett ajánlat esetén annak az időnek
az elteltével, amelyen belül az ajánlattevő - az ajánlatban megjelölt
szolgáltatás jellegére és az ajánlat megtételének módjára tekintettel - a
válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta illetve a másik
fél általi visszautasítással.

Tehát ha levélben vagy e-mailben teszek ajánlatot, akkor egy kicsit
várnom kell a válaszra.

Nyilván egy másik kontinensre írt levélpostai küldemény esetén sokkal
többet, mint egy e-mail esetén, de várnom kell.

Meghatározhatom, hogy meddig várok, ha nem határozom meg, akkor a
reális válaszidőt kell kivárnom – kivéve persze, ha hamarabb megérkezik
a visszautasítás…

Megszűnik az ajánlati kötöttség, ha az ajánlattevő ajánlatát a másik fél
elfogadó jognyilatkozatának elküldését megelőzően a másik félhez intézett
jognyilatkozatával visszavonja. Az írásbeli ajánlat írásban vonható vissza.

Visszavonhatom-e az ajánlatomat?

Igen, visszavonhatom, de csak addig, amíg el nem fogadta a másik fél.
Ha elfogadta és létrejött a kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítás,
azaz a konszenzus, akkor már nem vonhatom vissza.

Az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal lehet
elfogadni. Az ajánlattól lényeges kérdésben eltérő tartalmú elfogadást új
ajánlatnak kell tekinteni.

Ez azt jelenti, hogy csak az az elfogadás, ami tényleg elfogadás, tehát
minden lényegi kérdésben megegyezik az ajánlattal. Ha már nem egyezik
meg egy lényegi kérdésben is, akkor bizony az már egy új ajánlatnak
minősül és a jogügylet – egyelőre – nem jött létre. rajtam a sor, hogy
válaszoljak…

Nagyon fontos kérdés lehet számunkra, hogy ha már a szerződés létrejött,
akkor

- mikor és
- hol jött létre,
- tehát mi a szerződéskötés ideje és
- helye?

Jogvita esetén az eljáró bíróság, teljesítéskor a teljesítés helye, számtalan
költség elszámolása illetve a teljesítési határidő vagy az alkalmazandó
jogszabály függhet ettől.

Vizsgáljuk meg először az időpont kérdését:

A szerződés akkor jön létre, amikor az elfogadó jognyilatkozat hatályossá
válik.
A hatályosságról más alkalommal tanultunk.
Most annyit ismételjünk meg, hogy akkortól hatályos a jognyilatkozat,
amikortól alkalmas a kívánt hatások (joghatások) kiváltására, főszabály
szerint, amikor a címzett tudomására jutott.

ehát a szerződés akkor jön létre, amikor a megtett ajánlatot minden
lényeges kérdésben elfogadó nyilatkozat határidőben a másik fél
tudomására jutott.

Másik fontos kérdés számunkra a szerződés létrejöttének helye

Ha az ajánlat megtételére és az elfogadásra ugyanazon a helyen kerül sor,
a szerződéskötés helye a jognyilatkozatok megtételének helye.

Logikus, hogy ha együtt vagyunk a szerződés létrejöttekor, akkor ez a
hely a szerződés létrejöttének helye.

e mi a helyzet, ha különböző helyen vagyunk a szerződés létrejöttének
pillanatában?

Polgári Törvénykönyv ebben az esetben is segítségünkre van és kínálja
számunkra a megoldást:
A szerződéskötés helye ilyen esetekben az ajánlattevő székhelye,
természetes személy esetén lakóhelye, ennek hiányában szokásos
tartózkodási helye.

A mindennapok pici, szinte észrevehetetlen szerződéseinek egyszerű és
nyilvánvaló létrejötte mellett a jog tehát megfelelő segítséget ad
számunkra, hogy a komolyabb, rendelésen vagy levelezésen alapuló
szerződések létrejöttének helyét és idejét is korrekt módon,
tisztességesen meg tudjuk határozni.

Ezt a fogalmat is nagyon sok ember hallotta már, talán használta is ezt a
kifejezést és nyilván nem egy ismerősünk, akár saját magunk is kötöttünk
ilyen jogügyletet.

Nem árt tisztában lennünk azzal, hogy mi is az előszerződés, miben
különbözik a szerződéstől és mik a joghatásai?

Mikor kössünk előszerződést és mikor teljesen felesleges hókuszpókusz
egy plusz előszerződéssel húzni az időt és esetleg még terhelni is a felek
pénztárcáját?

Előszerződést akkor érdemes kötni, ha egészen biztosan mindkét fél meg
akarja és meg fogja kötni a szerződést, ez már nem kétséges a számukra,
de valamilyen oknál fogva nincsenek abban a helyzetben, hogy a végleges
szerződést aláírják.

Önmagában az ingatlan hitellel terheltsége, későbbi birtokbaadása vagy
az, hogy a vételár esetleg csak több részletben kerül kifizetésre, nem
indokolja az előszerződés jogintézményének alkalmazását.

Ezeket a problémákat nagyon egyszerűen lehet kezelni a végleges
szerződésben.

Csak az kössön előszerződést, aki biztos a szándékában:
Ha a felek abban állapodnak meg, hogy későbbi időpontban egymással
szerződést kötnek, és megállapítják e szerződés lényeges feltételeit, a
bíróság e feltételek szerint a szerződést bármelyik fél kérelmére
létrehozhatja.

Az előszerződéssel tehát nem lehet a teljesítést elkerülni, csak felesleges
költségeket és idegességeket okozhatunk magunknak és a partnernek
esetleges elzárkózó magatartással.

Az előszerződés tárgya tulajdonképpen a végleges szerződés megkötése.
A felek arra kötelezik magukat, hogy a végleges szerződést az
előszerződésben foglalt tartalommal alá fogják írni.

Az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni. Az
előszerződésre az annak alapján megkötendő szerződés szabályai
megfelelően irányadóak.

Az előszerződést leggyakrabban ingatlan adásvétele esetén szoktuk
alkalmazni.

Ez azt jelenti, hogy a legtöbb esetben az előszerződést is ügyvéd vagy
közjegyző által ellenjegyzett okiratba kell foglalni, egy otthon készített
előszerződés nem előszerződés.

Valamennyien találkoztunk és nap, mint nap találkozunk azzal, hogy a
másik félnek „általános szerződési feltételei” vannak, amiket el kell
fogadnunk.

Minél nagyobb cég a szerződő partner, annál inkább jellemző az általános
szerződési feltételek alkalmazása.

Ez persze inkább akkor fordul elő, amikor írásban kötünk szerződést
valamire, például közműszolgáltatásra, rendelünk valamit, amit nem
vihetünk el azonnal vagy legtipikusabban, amikor az interneten rendelünk
árucikket.

Ezekben az esetekben szinte biztosan alá kell írnunk, hogy megismertük
és elfogadjuk a partner általános szerződési feltételeit vagy be kell
kattintanunk az internetes rendelés elküldése előtt, hogy „Megismertem
és elfogadom az általános szerződési feltételeket”.

Persze az esetek 99 százalékában egyáltalán nem ismerjük meg az
általános szerződési feltételeket, hiszen akár 20-30 nehezen érthető oldalt
kellene elolvasnunk és változtatni ugyebár úgysem tudunk ezeken a
feltételeken…

Mi az az általános szerződési feltétel?

Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet
az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik
fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek
egyedileg nem tárgyaltak meg.

Tehát itt bizony olyan feltételekről van szó, amelyek részévé válnak a
szerződésnek, pedig senki nem kérdezett meg bennünket róluk és nem is
tárgyalták meg egyedileg velünk azokat.

Miért fontos a cégeknek, hogy mi „megismerjük és elfogadjuk” az
általános szerződési feltételeket?

A Polgári Törvénykönyv választ ad erre a kérdésre is:

Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha
alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a
szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta.

Ezért nem engedik meg az érintett cégek, hogy úgy vásároljunk, hogy
„megismertük és elfogadtuk” az általános szerződési feltételeket.
Mi van akkor, ha valamiben másként egyezünk meg, mint ahogy az
általános szerződési feltételek tartalmazzák?

Ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól
eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé.

Megvan tehát a lehetőségünk arra, hogy a nekünk nem tetsző, nem
elfogadható, érdekeinkkel ellentétes általános szerződési feltételeken
módosítsunk, ezért fontos, hogy tényleg megismerjük az általános
szerződési feltételeket.

Minden szerződés lényege és értelme, hogy teljesítsék.

Normális esetben senki nem köt azért szerződést, hogy az ne teljesüljön.
Nem megyünk be a pékségbe zsemlét venni, azért, hogy zsemle nélkül
jöjjünk ki.

Senki nem száll fel azért a villamosra, hogy egy tapodtat se vigyék arrébb
a megállóból.

Természetesen a nagyobb súlyú szerződések esetén is így van ez.

Azért kötünk szerződést egy házra vagy egy autóra, hogy az a
tulajdonunkba is kerüljön, azért veszünk repülőjegyet, hogy el is utazzunk
a terveknek megfelelően.

Persze a teljesítésnek szerződésszerűnek kell lennie.

Mikor szerződésszerű a teljesítés?

Nyilvánvalóan akkor, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában alkalmas
a rendeltetése szerinti célra, amelyet vagy a jogszabályok vagy maga a
szerződés meghatározott.

A titkos fenntartásoknak persze itt nincs jelentősége.

Ha nem mondtuk el a másik félnek, hogy milyen, az azonos rendeltetésű
szolgáltatások rendszerinti használatától eltérő vagy azt meghaladó
elvárásaink vannak a szolgáltatással kapcsolatban, akkor nem
reklamálhatunk, ha a szolgáltatás ezeknek az eltitkolt elvárásoknak nem
felel meg.

De meg kell felelnie a teljesítésnek az alábbiaknak:

- alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a
jogosult a szerződéskötés előtt a kötelezett tudomására hozta,
- alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos
rendeltetésű szolgáltatásokat rendszerint használnak,
- rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a
teljesítményt, amely azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál
szokásos,
- rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő vagy az
általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatás
tulajdonságaival és
- meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi
követelményeknek.

Ezekről a kitételekről külön fejezetben tanulunk részletesen és mindenre
kiterjedően.

Mint a korábbiakban megállapítottuk, a szerződésszerű teljesítésnek meg
kell felelnie az alábbi kritériumoknak:

- alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a
jogosult a szerződéskötés előtt a kötelezett tudomására hozta – ez azt
jelenti, hogy az általunk elmondott és a másik fél által elfogadott,
megígért feltételeknek meg kell felelnie. Ha azt kértük és megígérte, hogy
a zöldségaprítóval turmixot is lehet csinálni, nos, akkor meg kell ennek
feleljen.
- alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos
rendeltetésű szolgáltatásokat rendszerint használnak – nem kell külön
megbeszélni, hogy a zöldségaprító uborkát is szeleteljen. Ezt mindegyik
tudja, így ennek is tudnia kell.
- rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a
teljesítményt, amely azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál szokásos – ha
egy átlagos zöldség aprító 1-2 perc alatt szeletel fel egy kígyóuborkát,
akkor ez nem teheti ugyanazt 10 perc alatt, ha ezt nem kötötték ki előre.
- rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő vagy az
általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatás tulajdonságaival –
ez azt jelenti, hogy az átadott prospektustól vagy bemutatott (kipróbált)
mintadarabtól csak annyiban térhet el, amennyiben ezt előre kikötötték.
- meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi
követelményeknek – a jogszabályi feltételektől nem térhet el (ha
földeltnek kell, lennie, akkor annak kell lennie.

A kötelezett köteles a jogosultnak átadni a szolgáltatásról szóló
tájékoztató leírásokat és egyéb dokumentumokat.

Ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy mindenről kapjunk magyar nyelvű
prospektust, használati utasítást.

Ha a kötelezett a szerződésben előírtnál nagyobb mennyiség
szolgáltatását ajánlja fel, a többletszolgáltatást a jogosult
visszautasíthatja. Ha a jogosult a többletszolgáltatást elfogadja, a
többletteljesítéssel arányosan növelt ellenszolgáltatást köteles teljesíteni a
szerződésben kikötött ellenérték teljesítésére vonatkozó szabályoknak
megfelelő időben és módon.

Lehet egy kicsivel több?

Ezt mindenki hallotta már.

Nem vagyunk kötelesek a többletteljesítést elfogadni, de ha elfogadtuk,
nem reklamálhatunk miatta.

A pénztartozás egy rettegett fogalom.

Szinte mindenkivel előfordult már, hogy pénzzel tartozott másoknak
(magánszemély, cég, bank, adóhatóság, stb.) és tudjuk, hogy ez egy
rendkívül kellemetlen, irritáló érzés, amit mindenki szeretne
mindenképpen elkerülni.

Persze akkor még jó is a helyzet, ha tisztában vagyunk azzal, hogy
meddig, mennyit, milyen feltételekkel kell megfizetnünk, de mi van akkor,
ha ezzel kapcsolatban sem vagyunk teljesen tájékozottak?

Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem
határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy
számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni.

Ez azt jelenti, hogy ha abba a helyzetbe kerülünk, hogy tartozunk, de
nincs megállapítva a teljesítési (fizetési) határidő, akkor a másik fél
bármikor lehívhatja (felszólíthat bennünket, számlázhat) a követelését és
akkor bizony harminc napon belül fizetnünk kell.

Az is fontos kérdés, hogy vajon kell-e kamatot fizetnünk?

Főszabály szerint kell, hiszen a kamat az idegen pénz használatának
ellenértéke, ezt nevezzük ügyleti kamatnak.

A felek megállapodhatnak úgy is, hogy egyáltalán nem kell ügyleti
kamatot fizetni.

Mi van akkor, ha éppen ellenkezőleg, nemhogy ne kellene ügyleti kamatot
fizetni, úgy látjuk, hogy a másik fél túlságosan magas kamatot kötött ki,
ami a mi jogos érdekeinket már sérti?

Ebben az esetben bírósághoz fordulhatunk a Polgári Törvénykönyv által
biztosított lehetőséggel élve.

A Polgári Törvénykönyv így ír: A túlzott mértékű kamatot a kötelezett
kérelmére a bíróság mérsékelheti.

Természetesen erre irányuló kérelmünk csak akkor lesz eredményes, ha a
kamat valóban eltúlzott. Amennyiben egy reális mértékű kamatot
szeretnénk lecsökkentetni, akkor csak felesleges költségeket és
kellemetlenséget idézünk elő saját magunk számára.

A szerződési akarat sokszor előforduló, tipikus hibája a tévedés és a
megtévesztés esete.

Sokan és sokszor hallunk ilyenekről, hogy

- valaki tévedésben volt vagy
- valakit megtévesztettek és ezért

meg kívánja támadni az általa megkötött szerződést.

Sokszor hallunk arról is, hogy az ilyen megtámadás sikeres volt és sokszor
arról, hogy nem volt sikeres.

Ahhoz, hogy az ilyen eseteket igazán meg tudjuk ítélni, ahhoz tisztában
kell azzal lennünk, hogy mit is tekint a Polgári Törvénykönyv tévedésnek
illetve megtévesztésnek.

Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében
tévedésben volt, a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja, ha
tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Lényeges körülményre
vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más
tartalommal kötötte volna meg a szerződést.

Tévedés miatt tehát csak az támadhatja meg a szerződést, akinek a
tévedése
- lényeges volt (lényegtelen tévedés nem biztosít lehetőséget a
szerződés megtámadására) és
- akinek a tévedését a másik fél okozta vagy legalább
- felismerhette.

Egyéb esetben a tévedés bizony a tévedésbe eső fél terhén marad,
akármilyen fájdalmas ez a számára.

Ha a felek a szerződéskötéskor lényeges kérdésben ugyanabban a téves
feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámadhatja.

Természetesen ha mindkét fél tévedésben volt, akkor egyáltalán nem állt
fenn közöttük a kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozat
(konszenzus), így más a helyzet – a szerződést bármelyik fél
megtámadhatja.

Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette vagy
a tévedés kockázatát vállalta.

Ez azt jelenti, hogy ha valaki tulajdonképpen vissza akar élni a tévedés
bejelentésének lehetőségével, az nem hivatkozhat erre, ezen a jogcímen
nem támadhatja meg a szerződést.

Valamennyiünk számára még sokkal kellemetlenebbül hangzó esemény a
megtévesztés lehetősége.

Akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben
tart, a megtévesztés hatására tett szerződési jognyilatkozatát
megtámadhatja.

Látható, hogy valóban sokkal elítélendőbb magatartásról beszélünk,
hiszen ez esetben nem csak felismerte vagy okozta a másik fél tévedését
a szerződő partner, de szándékosan Ő is okozta azt tévedésbe ejtéssel
vagy tévedésben tartással.

A korábbiakban már vizsgáltuk a szerződési akarat sokszor előforduló,
tipikus hibáiként a tévedés és a megtévesztés esetét.

Hasonló felvetés szokott lenni, de még problémásabb, még elitélendőbb
felhanggal a jogellenes fenyegetés esete, amely némely esetben már a
semmisséget előidéző kényszer esetével vethető össze elrettentősége
tekintetében.

Sajnos valóban előfordulhatnak és elő is fordulnak jogellenes fenyegetés
hatására megkötött szerződések.

Ahhoz, hogy ezeket meg tudjuk ítélni, ismét csak ismernünk kell a Polgári
Törvénykönyv ezzel kapcsolatos rendelkezését:

Akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére,
a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja.

Látható, hogy a Polgári Törvénykönyv igen röviden, tömören határozza
meg az ezzel kapcsolatos tudnivalókat.

Ennek oka, hogy itt már nincs mérlegelés.

A tévedésnél, de még a megtévesztésnél is körül kell írni, hogy milyen
esetekben lehet megtámadni a szerződést.

A jogellenes fenyegetés olyan súlyos eset, hogy nincs mód semmilyen
mérlegelésre.

A jogellenes fenyegetés megtörténte esetén a szerződés mindenképpen
megtámadható, még akkor is, ha a jogellenes fenyegetés harmadik
személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.

Érdekes kérdés a másik féllel nem közölt titkos fenntartások esete.

Láthatóan nem érdemes ilyen fenntartással élni, ugyanis a fél titkos
fenntartása vagy rejtett indoka a szerződés érvényességét nem érinti.
A titkos fenntartáshoz képest – amikor valaki a tényleges szerződéstől
eltérő hatásokat szeretne titokban kiváltani – egészen más eset a színlelt
szerződés esete.

Ebben az esetben éppen az nem valós, amit szerződésbe foglaltak a felek
és titkos, leplezett jogügyletet akartak létrehozni ezzel az ügyeskedő
álcával:

A színlelt szerződés semmis; ha az más szerződést leplez, a felek jogait és
kötelezettségeit a leplezett szerződés alapján kell megítélni.

Ebben az esetben a felek akár meg is járhatják, hiszen a Bíróság
jogügyletüket a leplezett szerződés alapján fogja megítélni, akár akarják,
akár nem.