Tanulási technikák E- learning tematika

Tanulási képességek A tanuláshoz során mindannyiunk számtalan képességre van szüksége. Tanulás szempontjából a legfontosabbak a következő képességek:

- figyelem

 - emlékezet, emlékezés

 - memória

 - kreativitás (alkotó, újat létrehozó, teremtő képesség)

- gondolkodás

Ezek mindegyike fejleszthető különböző gyakorlatokkal, feladatokkal.

•  A figyelem

 A figyelem egy bizonyos tananyagra, témára történő koncentrálás, irányulás. Minden megismerő folyamat alapja, tehát a tanulásban nagyon fontos szerepe van. A figyelemkoncentráció meghatározza a tanulási teljesítményt, ezért valamennyi sajátossága - iránya, tartóssága, terjedelme, megosztása, intenzitása stb. - fejlesztést igényel.

•  Az emlékezet és az emlékezés, mint a tanulást segítő másik képességünk Az emlékezés múltbeli tapasztalataiknak, élményeinknek, tárgyaknak, jelenségeknek tudatunkban való visszatükröződése, tehát az a folyamat, amelynek során újra megjelennek amit már megtanultunk, tudatunkban elraktároztunk. Múltbeli tapasztalataink, élményeink valamiféle nyomot (engramm) hagynak maguk után, amelynek révén régebbi benyomásaink felidéződnek. Az emlékezés során a külső világ felismerésére szükséges engrammok tehát lehetővé teszik, hogy eddigi ismereteinkhez az újat hozzákapcsoljuk, régi tapasztalatainkat elraktározzuk, s megfelelő időben felelevenítsük.

Az emlékezés alapfolyamatai

Az emlékezésnek a tanulási folyamatban három fontos feladata van:

• a megtanulandó tananyag bevésése

• a megtanultak megőrzése

• a megtanultak reprodukálás (felidézése)

A bevésés

A különböző információk tudatunkban történő leképződése. Lehet: önkéntelen vagy szándékos. Önkéntelen bevésésnél nem is vesszük észre, nem is gondolunk rá, hogy a külvilág eseményei, jelenségei, hatásai rögzülnek bennünk (közlekedés). A szándékos bevésés esetében akarati cselekvést végzünk; tudatosan rögzítünk (megtanulunk) valamit. A bevésés eredményességét befolyásolja az érzelmi ráhangolásunk, akarati szándékunk, egészségi helyzetünk, idegrendszeri állapotunk.

A megőrzés

A megtanult ismeretek megőrzése annál sikeresebb, minél alaposabb volt a bevésés. Ez a folyamat is függ az idegrendszered állapotától. Fáradt állapotba bevésett ismeretek hamarabb elmosódnak, s a későbbiekben nehezebben idézhetők fel. Függ az érzelmi állapotodtól is. Jelentős mértékben függ a beállítódásodtól, az érdeklődésedtől. Függ attól, hogy amit megtanultál, azt mennyire értetted. Természetesen függ attól is milyen gyakran, milyen szinten, mennyit ismételsz.

A reprodukálás (felidézés)

Az emlékezet harmadik feladata. A bevésett és megőrzött (megtanult tananyag, vers, szöveg) tudatunkból történő előhívása, lehívása. Ezt tesszük feleléskor, dolgozatíráskor, de bármilyen más alkotó tevékenység végzése során is.

 Jól hasznosítható kérdések a felidézéshez: - Mi a helyzet?- ekkor a feladat átgondolásával megállapíthatjuk, hogy hol tartunk, merre kellene tovább lépni.

 - Mi a feladat? - megfogalmazzuk, hogy mit kell tenni a sikerek érdekében.

 - Mi a probléma? - meghatározzuk, hogy miért kell foglalkozni a témával.

- Mi az, amit tudunk? - felelevenítjük előző, a témához kapcsolódó ismereteinket.

 - Mi az, amit tudnunk kell? - meghatározzuk az ismeretszerzés útját, lehetőségeit és segédeszközeit.

- Ki vagy mi tartozik a tárgyhoz? - a problémát behelyezzük a valós életbe.

A tanulásnak számtalan olyan összetevője van, amelynek léte, működése segíti a tanulási folyamat hatékonyságát, hiánya pedig gátolja, nehezíti annak eredményességét. Melyek azok a belső tényezők, amelyek fontos szerepet játszanak tanulásunkban.

a/ Tehetség, képességek - örökletes tulajdonságok – számolni kell velük, akár elegendőnek ítéljük meg, akár nem.

 b/ Környezeti hatások – az ember növekedése során sokat merít abból a mikrokörnyezetből, (család) ahol nevelkedik. A látott, tapasztalt minta bizonyos szintig beépül az egyénbe.

 c/ Önismeret, önbizalom – Ismerd meg önmagad! Merj hinni abban, hogy amit nagyon akarsz, azt végre is tudod hajtani!

Ha valami elsőre nem sikerül, nem szabad feladni! Arra gondolj, hogy képes vagy megcsinálni, csak tenni kell érte!

Olvasd el, próbáld meg, írd át, gondold végig, ha kell százszor is, és meglátod, a végén sikerülni fog. Hiszel önmagadban?

 Képesnek tartod magad arra, hogy terveid, elképzeléseid sikerrel hajtod végre? Milyennel ítéled saját magad?

Motiváció

Olyan hajtóerő, amely az ember bensőjéből fakad egy cél eléréséért.

 d/ Kíváncsiság, érdeklődés, tudásvágy - Velünk született tulajdonságok. Kisiskolás korban ezek még önkéntelen tulajdonságok, a növekedés során válik egyre inkább tudatosabbá.

e/ Akaraterő – Akaraton azt a képességet értjük, amelynek segítségével egy bizonyos cél elérése érdekében mind külső mind belső akadályba ütköző cselekvést viszünk végbe.

A tanulás külső feltételei

A megfelelő fizikai állapot természetes feltétele a tanulásnak. De csak az egyik feltétele. Számos más fontos szempontot is figyelembe kell venned az otthoni tanulásnál. Vegyük sorra, hogy milyen feltételeket kell megteremtened a kiegyensúlyozott, nyugodt tanuláshoz.

1. Tanulás előtt a szobádat szellőztesd ki! A tanuláshoz friss, oxigén- dús levegőre van szükség.

 2. Az íróasztalodon rakj rendet! Pakolj el minden olyan tárgyat, ami fölösleges, és csak elvonná a figyelmed!

3. Ügyelj a kellő fényforrásra! Lehetőleg természetes fénynél tanulj, ha szükséges, akkor az asztali lámpa a baloldalon legyen! (Jobb kezeseknél)

4. Nézd át az órarendet, és csak azok a taneszközök legyenek szépen előkészítve, amelyekre szükséged lesz!

5. Az író- és egyéb segédeszközöket (pl. szótár) is készítsd ki!

6. Ne legyen túlságosan puha a széked, a tanuláshoz ajánlatos inkább keményebb széket választani.

7. A tanulás komoly munka. Csönd szükséges hozzá. A különböző zajok elvonják a figyelmed. Zenét inkább tanulás után hallgass!

 8. Ha szükségesnek érzed, néha mozgasd meg a testrészeid!

TANULÁSI MOTIVÁCIÓK

1. A tanulás és a motiváció kapcsolata Ne ijedj meg ettől a bonyolultnak és érthetetlennek tűnő kifejezéstől! A jelentése nagyon egyszerű. A tanulási motiváció olyan tanulásra késztető erő, amely aktivizálja, irányítja, integrálja a tanulási tevékenységed. Ismerkedj meg ennek négy szintjével!

a/ Beépült (internalizált), belső tanulási motivációról akkor beszélünk, amikor a lelkiismereted, kötelességtudásod alapján teszel eleget az iskolai követelményeknek. Fejlődésed során elsajátítottál egy értékrendet, ez az értékrend jelenti számodra a hajtóerőt. A belsővé vált értékrend hajtóerőként működik benned. (Nem szeretek iskolába járni, de az a kötelességem, hogy ezt tegyem.)

a/ A tanulás önmagaddal szembeni erkölcsi kötelesség. Az elért eredmények, a teljesítmény megerősítőleg hat, pozitív érzéssel tölt el.

b/ Belső (intrinzik) tanulási motivációról akkor van szó, ha a tanulásra hangolt állapot személyiségedből fakad, (érdeklődöm a tananyag iránt, kíváncsi vagyok a tanulnivalóra), vagy a tanulási helyzet sajátossága révén jön létre.(szívesen teszem)

 c/ Külső (extrinzik) tanulási motiváció fennállása esetén tulajdonképpen úgy érzed, hogy a tanulás csak eszköz valamilyen külsődleges cél elérése érdekében. (pl. valamilyen jutalom, ajándék stb.). De előfordul olyan eset is, hogy negatív külső hatás „motiválja” a tanulást. (pl. szülői „dörgedelem”)

d/ A presztízs motiváció valahol a belső és a külső motiváció között helyezkedik el. Ilyenkor az énérvényesítés és a külső versenyhelyzet inspirál a tanulásra.

A tanulás értelmezése

Köznapi értelemben: Mindenféle elsajátítás, az a tevékenység, amelynek révén

olyan ismeret, tudás, képesség birtokába jutunk, amelyet előtte nem tudtunk.

Pedagógiai értelemben: A nevelés-oktatás során elsajátított ismeretek,

jártasságok és készségek kialakítása, képességek fejlesztése.

Pszichológiai értelemben: Minden olyan változás a pszichikus jellemzőkben

(teljesítményben, tudásban, viselkedésben), amely külső hatásra, tapasztalás,

gyakorlás révén jön létre.

A tanulás fajtái, formái

Attól függően, hogy milyen tevékenységben, milyen területen eredményez

változást a tanulás, lehet:

Mozgásos (motoros) tanulás: Mozdulatok, cselekvések elsajátítása,

megtanulása. Ilyen pl. a mászás, járás, úszás, kerékpározás, késsel-villával

történő evés megtanulása.

Érzékelési-észlelési (szenzoros vagy perceptuális) tanulás. Az érzékelés,

észlelés működésében bekövetkező változás tapasztalatok, gyakorlás hatására.

Ilyen pl. a formák, színek megkülönböztetésének, felismerésének megtanulása.

Verbális tanulás: Szóbeli anyag megtanulása. Pl. szorzótábla, szabály

memorizálása. Ez történhet mechanikusan, (megértés nélküli rögzítés,

hétköznapi nyelven: magolás) illetve értelmesen, gondolkodva.

A tanulást végző szándéka szerint lehet:

Szándékos tanulás: akarati erőfeszítéssel tanulunk meg valamit (mozgást, verset, viselkedést, stb.)

Nem szándékos, spontán tanulás: különösebb erőfeszítés nélkül sajátítunk el valamit. (anyanyelv)

A tanulást kiváltó külső hatás lehet:

Társas, szociális környezet → szociális tanulás. Mindaz a tanulás, ami társas környezetben, emberi hatásra, emberi minta nyomán, más személyekkel való interakciókból ered.

Tárgyi, fizikai környezet → nem szociális tanulás. Érzékelés, érzékszervek által történő tanulás. pl. ízek, hangok, színek stb. „megtanulása.”

A tanulást megalapozó megismerési folyamatok

• Érzékelés
•  Észlelés  
• Figyelem  
• Emlékezet
•  Képzelet
•  Gondolkodás
• Megértés

A tanulás külső feltételei

A megfelelő fizikai állapot természetes feltétele a tanulásnak. De csak az egyik feltétele. Számos más fontos szempontot is figyelembe kell venned az otthoni tanulásnál. Vegyük sorra, hogy milyen feltételeket kell megteremtened a kiegyensúlyozott, nyugodt tanuláshoz.

1. Tanulás előtt a szobádat szellőztesd ki! A tanuláshoz friss, oxigén- dús levegőre van szükség.

2. Az íróasztalodon rakj rendet! Pakolj el minden olyan tárgyat, ami fölösleges, és csak elvonná a figyelmed!

 3. Ügyelj a kellő fényforrásra! Lehetőleg természetes fénynél tanulj, ha szükséges, akkor az asztali lámpa a baloldalon legyen! (Jobb kezeseknél)

4. Nézd át az órarendet, és csak azok a taneszközök legyenek szépen előkészítve, amelyekre szükséged lesz!

 5. Az író- és egyéb segédeszközöket (pl. szótár) is készítsd ki!

 6. Ne legyen túlságosan puha a széked, a tanuláshoz ajánlatos inkább keményebb széket választani.

7. A tanulás komoly munka. Csönd szükséges hozzá. A különböző zajok elvonják a figyelmed. Zenét inkább tanulás után hallgass!

8. Ha szükségesnek érzed, néha mozgasd meg a testrészeid!

A memória fejlesztése azért nélkülözhetetlen, mert akármilyen cselekvést végzel, szükséged van jó emlékezőképességre. Azt azonban tudnod kell, hogy a kiváló teljesítmények elérésére nemcsak kiváló memóriával rendelkező emberek képesek. Az ember valamennyi képessége, részképessége fejleszthető.

 A rövid távú memória

 A rövid távú memória lép működésbe, ha csak másodpercekig kell valamit az emlékezetünkben tartani. Például a tudakozó által elmondott telefonszámot csak a tárcsázásig tartjuk az emlékezetünkben – felesleges hosszú távra tárolni. A rövid távú memóriának korlátozott kapacitása van – öt és kilenc közötti egységet (betűt, szót, számot) tudunk átfogni vele. Ez a munkamemóriánk, ennek segítségével követjük a baráti beszélgetést is. Hiszen ott általában nem kell tartósan megjegyeznünk semmit, csak a helyszínen reagálni a többiek mondataira. A memória fejlesztéséért mindenkinek áldozatot kell hoznia, mert csakis a rendszeres tanulás javítja az emlékezeti teljesítményt.

A hosszú távú memória

A rövid távú memóriából általában kiesnek az információk, de a hosszú távú memória segítségével megmaradnak. A hosszú távú memória feladata a maradandó tárolás. A hosszú távú memóriában jelentésük alapján kódoljuk az információkat. Ezért van az, hogy az általunk nem értett, saját szavainkra le nem fordított tananyagot nem tudjuk felidézni. Mit tehetünk ilyenkor? Alakítsuk át az „érthetetlen” szöveget a könnyebb felidézhetőség kedvéért. Ezt tesszük a parafrazeásnál is.

A kreativitás

 Jelentése: alkotókészség, problémamegoldás Kit nevezünk kreatív embernek? Aki találékony, leleményes, teremtő és újat alkotó, ötletes vagy éppen csavaros eszű, hamar feltalálja magát, gyors áttekintő képességgel rendelkezik, élelmes, eredeti megközelítésű vagy praktikus megoldásokat alkalmazó. A kreativitás megléte életünk minden területén jelentőséggel bír. A kreatív ember könnyebben talál megoldásokat a problémákra, nyitott a világra és a körülötte zajló eseményekre, képes az új befogadására, ő maga is kitalál, létrehoz új módszereket, lehetőségeket, mindez a tanulásban – mint alkotási folyamatban – nagyban segíti.

 A gondolkodás

 A gondolkodás az ember megismerőtevékenységének legmagasabb foka. Gyakran kerülünk olyan feladatok elé, amelyeket korábbi ismereteinkre, 50 tapasztalatainkra támaszkodva, ezek átalakításával, feldolgozásával, tehát csak közvetett úton, különféle gondolkodási műveletek felhasználásával tudunk megoldani. Nézzünk egy nagyon egyszerű példát: Ha egy égő gyertyát üvegburával letakarunk, a gyertya rövid időn belül elalszik. Ebből arra következtetünk, hogy az égéshez szükséges oxigén elfogyott. Azt észleljük, hogy a gyertya elalszik, van egy olyan jelenség viszont, amit nem észlelünk; elfogyott az oxigén.

Korábbi tapasztalataink alapján, eddigi ismereteinkből, és az aktuális észlelésből közvetett úton következtetünk a jelenségre. A gondolkodás tehát meglevő tapasztalatok alapján, közvetett úton, új és általánosítható ismeretek megszerzését teszi lehetővé. A gondolkodás mindig feltételezi az aktív értelmi tevékenységen alapuló megértést, feladat- és problémamegoldást. Az utóbbi gondolat azért nagyon fontos, mert pl. az űrhajózásról úgy is lehet bemagolni ismereteket anélkül, hogy értenéd, tehát gondolkodnál. Ennek azonban semmi értelme nincs. A gondolkodás segíti a különböző problémák megoldását. Eközben különböző gondolkodási műveleteket végzünk. Megkülönböztetést teszünk, azonosítunk, összehasonlítunk. Csoportokat alkotunk, válogatunk, párosítunk, osztályozunk. Közben konkretizálunk, általánosítunk, absztrakciókat hajtunk végre. Képesek leszünk összetartozásokat felfedezni, általánosítani.

 Analizálás közben elemekre bontunk, rendező elveket fogalmazunk meg. Szintetizáláskor kombinációkat alkotunk, terveket készítünk, absztrakt kapcsolatokat létesítünk.

A gondolkodás szintjei, a kérdések és a feladat meghatározások

Ezzel elérkeztünk a gondolkodás szintjeinek feltárásához. Az alábbi táblázat segít abban, hogy a gondolkodás szintjeihez (alapműveletek és magasabb szintű műveletek) hogyan tudunk kérdéseket feltenni és feladatokat meghatározni, amely feladatok akár követelményekként is megfogalmazhatók

Mindig az új szavak tanulásával kezdd! Olvasd hangosan magyarul a szót, majd az adott nyelven is. Mondd el legalább ötször oda-vissza! Amikor ez már megy, akkor térj át a következő szóra. Mindig ismételj! Tehát térj vissza az előzőleg már begyakorolt szóra! Amikor valamennyi új szó, kifejezés már a birtokodban van, írásban is ellenőrizd a tudásodat. Írd le a szavakat magyarul, majd emlékezetből írd melléjük az idegen nyelvi megfelelőt! Ne csak szótári sorrend alapján ellenőrizd magad, hanem keverd meg a szavak sorrendjét! A szavak megtanulása után következhet a feldolgozandó szöveg gyakorlása.

Idegen nyelvet mindig hangosan tanulj! Fontos, hogy ne magadban „mormold” a szavakat, kifejezéseket, mert akkor nem hallod a kiejtésed, így nem tudod javítani és rosszul rögzül. Szakaszonként olvasd az olvasmányt, mindig fordítsd le magyar nyelvre! Ha hosszabb szöveget kell megtanulnod, akkor kisebb egységekre bontva tanuld meg úgy, ahogy azt a magyar nyelvű szövegek esetében teszed. A megtanult egységekhez mindig csatolj vissza, kapcsold össze őket, mondd el egyben is! Alkoss te magad kérdéseket, vagy keresd meg a tankönyv kérdéseit és válaszolj rájuk! Hasznos, ha a hibátlanul felmondott szöveget leírod, majd ellenőrzöd.

Végül jöhet az írásbeli feladat megoldása, hiszen már mindent megtettél annak érdekében, hogy a megtanult elméletet írásban is gyakorold. Nagyon hasznos módszer felolvasni magnóra a megtanulandó szavakat, vagy szöveget, és más tevékenység közben - pl. utazás - hallgatni, illetve tanulni. Hiszen így is lehet tanulni. Nem direkt a tanulási cselekvés, hanem indirekt, hiszen miközben valami mást teszel, közben tanulsz is. Az idegen nyelv tanulásánál különösen fontos az állandó ismétlés. Sajnos e nélkül könnyen elfelejtjük a már megtanultnak hitteket. Ha van időd reggel, indulás előtt még egyszer tekintsd át az előző nap megtanultakat, ellenőrizd, hogy nem felejtettél e valamit el. Keress olyan lehetőségeket, olyan alkalmakat, amikor iskolán kívül is beszélhetsz az általad tanult nyelven, mert a legjobb gyakorlás az idegen nyelven történő társalgás. Ha tudsz, vegyél fel kapcsolatot olyan külföldi diákkal, akivel levelezés útján gyakorolhatsz.

A tankönyv használata

Manapság a legtöbb tankönyv munkatankönyv. Ez azt jelenti, hogy lehet, sőt bele kell írni. Ha nem munkatankönyvből tanulsz, akkor ceruzával beleírhatsz a tankönyvbe, jelzéseket tehetsz. Azzal, hogy aláhúzod a fontosabbnak tartott részeket, segítesz a tananyag rögzítésében és a felidézésben. Hasznos lesz ez az ismétléskor is.

Parafrazeálás

Ez ismét egy görög-latin eredetű szó. Valamilyen mű tartalmának saját szavakkal történő elmondása, átfogalmazása a jelentése. Ezt a módszert alkalmazhatod a szabályok megtanulásánál, a lecke megértésénél. Azt jelenti, hogy a tananyag egyes mondatait, szövegrészeit számodra érthetően átfogalmazod, ugyanazon a valós szinten. Lehet úgy is, hogy más szavakkal, szókapcsolatokkal fejezed ki ugyanazt a mondanivalót, vagy hosszabb gondolatokat rövidebb mondatokká alakíthatsz át. Esetleg, ha a logikai szálat nem bogozod össze, a mondatok sorrendjén is változtathatsz.

 Hívószavak gyűjtése

 Mindegyik tantárgy tanulásánál használható segítség. A tananyag bizonyos szintű megtanulása után olyan hívószavakat gyűjthetsz írásban, amelyek elolvasása segít a szöveg felidézésében. Ezt a módszert alkalmazhatod egy tananyagrész, vagy teljes tananyag tanulása esetén is.

Jelek alkalmazása

A tanulási folyamat során különböző jeleket, aláhúzásokat, bekarikázásokat, színeket, számokat is alkalmazhatsz. Lehet pl. a szabályokat mindig egységes színnel megjelölni. De ugyanezt megteheted minden esetben ugyanazzal a számmal történő jelöléssel is, pl. a szabályok elé mindig teszel egy kettes számot.

A mi galaxisunk

 Az univerzumban sok milliárd galaxis van, amelyeket sok milliárd csillag alkot. A mi galaxisunkat Tejútrendszernek hívjuk. A galaxisunkban több, mint 200 milliárd csillag van, de nem mindegyiket látjuk. A Naphoz hasonlóan a csillagok is óriási, izzó gázgömbök. Azért látszanak csak apró, fénylő pontoknak, mert nagyon messze vannak, a Napnál is sokkal messzebb. A Tejútrendszer spirális formájú, középen van a magja és abból karok nyúlnak ki. A Nap és a Hold az egyik ilyen karon helyezkedik el. A Naprendszerünk középpontjában a Nap áll, körülötte kilenc bolygó kering, a Naptól távolodó sorrendjük a következő: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó. A Nap egy csillag, egy izzó gázgolyó, amely megvilágítja és melegíti a Földet. A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering és nincs saját fénye. A Föld az egyetlen bolygó a Naprendszerünkben, amelynek levegője és vize van, tehát ahol élet van. A Merkúr az egyik legkisebb bolygó. Ez van a legközelebb a Naphoz, ezért a felszínén nagyon meleg van. A Vénusz a legfényesebb bolygó, esthajnalcsillagnak is hívják. A Marsot vörös bolygónak is nevezik. A felszíne vörös sivatag, ahol nagyon hideg van. A Jupiter a Naprendszerünk legnagyobb bolygója, 11-szer nagyobb a Földnél. A Szaturnuszt sok ezer vékony gyűrű veszi körül, amelyek hóból és jégből vannak. Az Uránusz még nem nagyon ismert, mert nagyon messze van a Földtől. Gyűrűk veszik körül. A Neptunusz hideg, jéggel borított bolygó. Nagyon vékony gyűrűk veszik körül. A Plútó a Naprendszerünk legkülső és legkisebb bolygója.

(A LAROUSSE enciklopédia nyomán)

Időkezelés 

• Legyen terved. Készíts egy napokra, órákra, percekre lebontott napirendet. Olyat, amilyen az órarended volt. Töltsd ki először a fix elvégzendő feladatokat. Azonnal látni fogod, hol marad időd tanulni. >>Megnyugtat. >>Nem csúszol el
• Vond be a családot a háztartásba. Írd fel mik a feladatok és mérlegeld, hogy ki mit tud abból elvégezni. Oszd ki. 
• Vedd számba milyen munka mellett lehet tanulni. Vasalás, főzés közben előadást tudsz hallgatni a telefonodról, vagy a laptopodról. Mondd fel a tananyagot a telefonodra. Azt utazás, vezetés, sport, porszívózás, teregetés mellett hallgathatod. Mielőtt elalszol feltétlen hallgasd magad álomba.

Tanulási módszerek felnőtteknek

• 80/20 szabálya igaz a tananyagra is.

Alkalmazd a Pareto elvet. A 80/20 szabályát. Ha ismered és tudatosan használod az életed minden, mondom minden területére, akkor boldog és sikeres életet élhetsz. Az elvet Pareto nevű közgazdász fedezte fel. Időközben kiderült, hogy ez az elv mindenütt egyformán működik. Eredményed 80%-a tevékenységed 20%-ából ered. Vagyis fókuszálj a fontosra. Gondold csak el. Ha megtalálod a fontosat, akkor ötöd annyi idő és energiabefektetéssel éred el eredményeid 80%-át.

A hatékony tanulás lényege, megtalálni azt a 20%-ot, ami fontos. Tudatosság és gyakorlat szükséges hozzá. És persze le kell cserélned a mélyen rögzült paradigmáidat. Miszerint mindent el kell olvasnom, hiszen egy nagy koponya, szakértő írta a könyvet. Az első oldaltól haladva minden egyes oldalon végig kell rágnom magam. Ha nem ezt teszem, talán kihagyok valami fontosat. Tudnod kell, hogy a könyvek 80%-a felesleges információ.  A 20% a lényeg.

Ragassz össze kb 4db A/3-as méretű fénymásolópapírt. Szükséged lesz filcekre.

Majd nyisd ki a könyvet a tartalomjegyzéknél. Készíts elmetérképet a tartalomból. Itt is érvényes a 80/20. A mondat értelmét is a szavak 20%-a adja. Bízz agyad rendkívüli képességében. Ha ismeri a kulcsszót, tudni fogja az egész mondatot.

• Írd középre a könyv címét- csak kulcsszót.
• Köré felhőkbe a fejezetek címét.
• A felhőkből kiágazva a fejezetek alcímét.
• Keress a könyvben összefoglalót. Általában találsz minden fejezet végén. Ezt olvasd el és megint írd ki a kulcsszavakat.
• Ha nincsen összefoglaló, akkor a bevezetőben és a végén az összefoglalóban találtakat írd ki  a megfelelő felhőhöz.
• További munkád attól függ, hogy mire kell neked a könyv anyaga. Vizsgához, vagy gyakorlati munkához. Ugyanis ez dönti el, mennyire kell a részletekbe belemenned. 
• Általában találsz a szövegben vastagon szedett szavakat. Ezeket írd ki megint oda, ahova tartozik.

Ha végeztél, az elmetérkép alapján mondd el hangosan azt, amit látsz. Ezt érdemes megtanulni. Mert ezzel a hatékony tanulás módszerrel az agyadban új mappákat nyitottál. Ha további ismerettel találkozol, az agyad tudni fogja hova tegye, mivel van összefüggésben.

• Készíts elmetérképet. A legeslegfontosabb. Miért? Miközben elmetérképezel, nem tudsz nem koncentrálni. Megérted az anyagot, mert mindig kérdezed magad, ezt hova írjam? Hova tartozik? Egyben látod a végén az egészet, az összefüggéseket.
• Az elmetérképhez legyen saját szimbólumrendszered. Gyűjteményed. Írd be a keresőbe, hogy "ikonok" máris egy csomó ötletet kapsz. Miért ikonok? Képek, beszédesek, gyorsabb lerajzolni, mint leírni a szót. 
• Használj mnemotechnikákat. Mozaikszavakat, rímeket, dallamot.
• Most már el is árultam a hatékony tanulás mnemotechnikai alapelemeit. Képalkotás, asszociáció, Loci módszer (helyhez kötés). Persze van még rengeteg. Attól függ, mit szeretnél megjegyezni.
• Saját tapasztalatom, ami jelent már több száz embert, akik elvégezték a jobb agyféltekés tanulás tréninget, illetve a mindennapos tanításom szerint is, egyre nehezebb a képalkotás. Nem, nem vagyok meglepve. A képeket a jobb agyfélteke hozza létre. Sajnos mindent azonnal képben kapunk. A legjobb honlapok azok, melyek az utasításokat már nem leírva adják, hanem piktogramon. Vagy gondolj csak a legújabb FB jelekre, enjoy. A bal agyfélteke ha el is olvas valamit, nem lesz belőle kép. De van egy jó hírem. Visszaállítható a károsodás.

• Íme a legkönnyebb
• Bevásárló lista. Ezt kell megvenned : banán, vaj, zsebkendő, tojás, kötöző zsinór, csoki, ásványvíz, tészta, kávé, tej.
• Próbáld megjegyezni. Mennyit tudtál? Ha meg is vagy elégedve magaddal, ne feledd, ez még csak rövid távú memória. Mire odaérsz, a felét elfelejted. Vagy ismétled és ismétled míg odaérsz és úgy jársz, mint Móricka.
• Most nézzük meg ezt mnemotechnikával. Először érintsd meg ezeket a testrészeidet.
• lábfej, térd, comb, popsi, csípő, szív, váll, nyak, száj, haj
• Na még egyszer. Fejből. Ez az alap, amit tudnod kell.

Két alap mnemotechnikát alkalmazunk. Képalkotás és asszociáció. Minden mondatot ha elolvastál, vizualizáld. Maradj benne 3-5 mp-ig. 

• A lábad megcsúszik egy banánhéjon.
• Vajjal bekened a térded porcát, hogy jól csússzon.
• A zsebkendőből miniszoknyát varrsz, jó rövid, kilátszik a combot.
• Ráülsz egy tojásra egy elegáns étteremben. Hallod ahogy széttörik. Érzed, hogy nedves lett a popsid.
• A zsinórral kötöd fel a nadrágod, mert leesett, ott állsz bugyiban. 
• Szívből szereted a csokit.
• Válladon viszed haza a 10 üveg ásványvizet. Nyomja, szúrja, égeti a súly. 
• Tésztából készült nyakláncot viselsz. Csörög. 
• Kávészemeket ropogtatsz, randi előtt. Ne legyen büdös a szád.
• Hajadat tejjel mosod. 

Most mondd vissza! Mit kell venned? Mennyit tudtál? Képzeld! Ez már a hosszú távó memóriádban van. Győződj meg róla. Sorold fel holnap is. 

Miért hatékony tanulás a mnemotechnika

• A csúszásveszély figyelmezteti az agyat. Vészhelyzet. 
• Kented már a térdet, mert fájt. Fájdalom erős emóció. Emlékszel arra, hogy a krémezés gyógyít, pozitív érzelmi emlék.
• Varrsz egy miniszoknyát, mozgással jár. Ha szép a combod szívesen mutatod, kellemes érzés. Ha nem szép, el akarod takarni. Megkönnyebbülsz. 
• Tojás. Hasomló érzés, mint a banán. 
• Zsinór kötés. Megszégyenülés érzése és a megint a mozgásközpont aktiválása. 
• Ha szereted a csokit, eszedbe jutott a kellemesen lágy íze. Ízélmény, ha nem, akkor pont az ellenkezője miatt emlékezetes. 
• Váll. Fájdalom. Mindenki tapasztalta már, ha nehezet cipelt. 
• Lánc tésztából. Humor, jó hangulat, megsimized a hippokampuszt. 
• Kávé. Emlék egy kellemes randiról, szerelemről. Boldogságérzet felidézése. Talán még az első csók is eszedbe jut.
• Tej, haj. Talán Cleopátra jutott eszedbe. Vagy a Forma 1. De pezsgő helyett tejjel locsolkodnak. 

• Készülj fel a tanulásra

• Be kell melegítened. Mielőtt tanulni kezdesz, relaxálj legalább 10 percig.
• Folyamatosan igyál vizet. Ha 2%-kal kevesebb a víz a szervezetedben, már csak 75%-os hatékonysággal tanulsz.

Tanulás közben 

• Tarts 20 percenként 3-5 perc szünetet.
• A szünetben mozogj. Dörzsöld meg a füledet, feszítsd meg a vádlidat. Esetleg zuhanyozz le. Menj friss levegőre és lélegezz mélyeket, miközben számolod a légzésed. Kapcsold le a lámpát és üldögélj sötétben.

Ismétlés

• Minimum 4-7 ismétlés kell ahhoz, hogy emlékezz. Az új anyag megtanulása után 2 órával, de legkésőbb 24 órán belül ismételj. Itt jön az elmetérkép csodája. Azt néhány perc alatt át tudod ismételni.
• Dolgozz ki egy rendszert, amivel követheted, hogy hányszor ismételtél.

Önbizalom, magabiztosság fejlesztése felnőtt korban

• Írd felül az iskoláskori kudarcélményeidet. Vizualizáld a szituációt, amitől félsz úgy, hogy úgy folyik le minden, ahogy szeretnéd. Ez legyen nagyon részletes kép. 
• Csinálj úgy, mintha. Az agy a testbeszédet olvassa és aszerint alakítja a viselkedést. Húzd ki magad, járj határozottan, mosolyogj, tarts szemkontaktust, ne hadarj, beszélj hangosan.  

A törött cserépedény

Szövegértési feladatsor

A következő szöveg egy uszoda szaunájának ajtaján olvasható. Olvassa el a szöveget, majd oldja meg a kapcsolódó feladatokat!

Kedves Vendégeink!

 1. A szauna használatával kapcsolatban szeretnénk néhány dologra felhívni szíves figyelmüket, hogy sokáig gondtalanul élvezhessék az Önök számára újjáépített és felújított kabinokat műszaki hiba és hosszabb kényszerű leállás nélkül, az Önök kényelme és biztonsága érdekében is.

 2. A 2013-ban üzembe helyezett két szaunakályha már kompakt és helytakarékos kivitelű. Működési elve a 360 fokban való hőleadás, mely jóval hatékonyabb, mint a régi típusú, csak felfelé sugárzó kályháé volt, a kályhák teljesítménye azonban megegyezik a régi típuséval.

3. Felépítésük miatt a fűtőszálakat a kályhatest teljes magasságával megegyező hosszúságúra tervezték, így azokat jóval kevesebb lávakő védi a külső behatásoktól, mint amilyenek például a víz és az aromaolajok.

4. A tavalyi üzembe helyezés óta már hét alkalommal kellett a kályhákban fűtőszálakat cserélni deformáció, repedés vagy perforáció miatt. A deformációt és a repedést a víz, az átlyukadást pedig az olajok okozzák.

5. Az ilyen típusú, úgynevezett száraz szaunákat, amilyenek nálunk is üzemelnek, eredetileg fatüzelésű kályhákkal fűtötték - ez manapság újra divatba jött -, és zárt tűzterűek voltak, ezért a víz és az aromaolajok nem érintkezhettek a fűtő közeggel. Így bátran lehetett locsolgatni a lávakövet az aktuális igény szerint, mert a víz és az olaj elpárolgására korlátlan idő állt rendelkezésre.

6. Az elektromos működtetésű kályhák esetében ez lényegileg másként van. A tűztér, azaz ebben az esetben elektromos fűtőszál, nincs elkülönítve a kőtől, hanem közvetlen fizikai kapcsolatban áll azzal, és így természetesen a locsolóanyagokkal, a vízzel és az olajjal is minden esetben közvetlenül érintkezik. A nagy mennyiségű víz és az olaj nem képes azonnal elpárologni a felöntés után, és a felesleg végigfolyik a kályha teljes hosszában egészen az elektromos bekötések védőlemezéig (ennek nyomai a javítások alkalmával tisztán láthatóak), ezért igen komoly hőmérséklet-különbségnek van kitéve minden egyes locsolás alkalmával, amit hosszú távon csak igen kevés anyag képes elviselni károsodás nélkül. A fűtőszál azonban nem ilyen anyag, így használata során figyelembe kell vennünk annak fizikai tulajdonságait, korlátait.

7. Összehasonlítva a fatüzelésű üzemmóddal, vannak előnyei és hátrányai. Így például előnye a tiszta, egyszerű működtetés, továbbá a széles spektrumok között állítható hőfok, mely automatikusan a beállított értéken tart a teljes üzemidő alatt. Hátránya, hogy rendkívül érzékeny a külső fizikai behatásokra, és magasak az alkatrész-utánpótlási, a szervizelési és az üzemelési költségei.

 8. Ezek ismeretében belátható, hogy a közösségi szaunák egyéni igények alapján való használata (hígítás nélküli olaj felöntése, bőséges és hirtelen víz locsolása stb.) idő előtt meghibásodásokhoz vezet, ami Önnek és szaunázni vágyó társainak is bosszúságot okoz. Az üzembentartónak pedig jelentős többletköltséget jelent, amely veszteséget valamilyen módon kompenzálni lesz kénytelen a szaunák folyamatos és hibátlan működése érdekében.

 9. Kérjük Önöket, hogy a fentiek ismeretében csak nagyon kis mennyiségű vizet locsoljanak egyszerre a kályhákra, és várják meg annak teljes elpárolgását a következő locsolás előtt, valamint hígítás nélküli olajat ne öntsenek a kövekre, mert az még ráadásul tűzveszélyes is. 10. Köszönjük kitüntető figyelmüket, és további kellemes időtöltést kívánunk kedves vendégeinknek!

 Vezetőség

Pótdíj

Pótdíjat kell fizetniük az érvényes jegy vagy bérlet nélkül utazóknak, illetve az utazási feltételeket

Olvassa el a következő szöveget, majd oldja meg a kapcsolódó feladatokat!

A sütés-főzés 12 módszere Ha finom és egészséges ételeket szeretnénk az asztalra varázsolni, az alapanyagok okos kiválasztása mellett arra is érdemes figyelnünk, hogy milyen módon készítjük el ezeket. A továbbiakban bemutatjuk a konyhában főzés, sütés során bevethető módszereket, és azt is eláruljuk, hogyan mérsékelhető az ételekhez adott zsiradék mennyisége és a vitaminveszteség. Vizes ételkezelési módszerek Gőzöléses és forralásos ételkészítés A gőzöléses és forralásos alapú főzési eljárások során többnyire valamilyen folyadék segítségével készítjük el az ételeket – általában vízben, ízesített alaplében vagy gőzben. A gőz (azaz a párolás) előnye, hogy adott hőmérsékleten nagyobb hőenergia átadására alkalmas, így az étel hamarabb megfő, és kisebb a tápanyagveszteség. A főzési hőmérséklet 70° és 120°C között változhat. A vizes eljárások elsősorban tészta, rizs, hüvelyesek vagy más zöldségfélék elkészítésére alkalmasak. Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – bemutatjuk a leggyakoribb módszereket.

 1./ Forralás Főzés nagy mennyiségű, kb. 100°C-os folyadékban. Ötletek: a) Használjuk a lehető legkevesebb vizet, ezáltal csökkenthetjük a vitamin- és ásványianyag-veszteség mértékét! b) Ha van rá mód, tartsuk meg a főzővizet, és használjuk fel levesalapként, mártásokhoz vagy rakott ételek elkészítéséhez! c) A vitamintartalom növelése érdekében az elkészült ételt hintsük meg kevés friss, finomra vágott zöldfűszerrel (pl. petrezselyemmel vagy kaporral)!

2./ Lassú főzés (abálás) Főzés a forráspontnál alacsonyabb hőmérsékletű (75°–95°C-os) folyadékban. A zöldségek és a burgonya elkészítéséhez nem ideális módszer, mivel a hosszú főzési idő miatt nagyobb mennyiségű tápanyag távozik az ételből, a tápanyagok egyszerűen „kifőnek” a főző folyadékba. Ötletek: a) Használjunk nagy átmérőjű lábost! b) Amennyiben az étel jellege engedi, a sót és a cukrot részben kiválthatjuk szárított és zöldfűszerekkel!

 3./ Gőzben főzés (gőzölés, kigőzölés) Az étel ebben az esetben egyáltalán nem érintkezik a főzőlével, hanem annak forró, 100°C-os gőzében puhítjuk meg. Ehhez használhatunk kimondottan erre a célra árusított gőzölő edényt, vagy az ételt rátehetjük egy lábasba helyezett rácsra, forrásban levő kevés folyadék fölé. Ötletek: a) Ízletesebb lesz az étel, ha a gőzöléshez víz helyett valamilyen zamatos folyadékot, például hús- vagy zöldséglevest, bort, zöldfűszerekkel vagy citrommal ízesített vizet használunk.

4./ Párolás/dinsztelés A párolás számos kímélő húsos vagy zöldséges fogás elkészítésének alapja. Intenzívebb, kellemesebb ízű lesz a húsétel, ha az alapanyagot megpirítjuk a főző folyadék hozzáadása előtt. Ötletek: a) A megmaradt vizet felhasználhatjuk szószokhoz vagy levesek alapjaként. b) Gyorsabban elkészül az étel, ha a lábast szorosan illeszkedő (a lehető legszélesebb és leglaposabb) fedővel fedjük le!

5./ Főzés nagy nyomáson Főzés kuktában, 105°–120°C-on. A módszer nagy előnye, hogy a nagyobb nyomás és a magasabb hőmérséklet lerövidíti a főzési időt. A kuktát azonban nemcsak főzésre, hanem zöldségek/gyümölcsök előfőzésére, abálásra és újramelegítésre is használhatjuk. Ötletek: a) Ügyeljünk a főzési idő pontos betartására, mert az étel nagyon gyorsan szétfőhet!

 6./ Főzés mikrohullámú sütőben A mikrohullámú sütőben elektromágneses hullámok segítségével, kis mennyiségű folyadék hozzáadásával vagy a nélkül készíthetjük el a fogásokat. Az étel felszínén azonban csak akkor keletkezik piros és ízes kéreg, ha a főzést valamilyen száraz eljárással (pl. grillezéssel) is kiegészítjük. Ételek felmelegítésére a mikrohullámú sütő ideális. Száraz ételkészítési módszerek Az étel felmelegítése e módszerek esetében levegő vagy zsiradék segítségével történik. A főzési hőmérséklet 120° és 150°C között mozog, de rövid időre akár a 300°C-ot is elérheti. A továbbiakban részletezett módszerek leggyakrabban fehérjében gazdag nyersanyagok (hús, hal vagy tengeri ételek) elkészítésére használatosak, valamint akkor, ha azt szeretnénk, hogy az ételnek ízes és ropogós kérge képződjön.

7./ Sütés Az ételt tűzhelyen vagy sütőben, zsiradékon vagy a nélkül készítjük el, 140°–200°C-on. Az eljárás rövid ideig tartó formája a pirítás. Ötletek: a) A húsok nedvességtartalmának megőrzése érdekében kezdjük a sütést magasabb hőmérsékleten, majd alacsonyabb hőmérsékleten fejezzük be! Így megőrizhetjük a vitaminokat, ásványi anyagokat és a nedvességet. b) Használjunk repce- vagy napraforgóolajat! A húsokat saját levükben is megsüthetjük! c) A zöldségeket csak minimális mennyiségű olajjal kenjük át, hogy ne szívjanak magukba sok zsiradékot a sütés során! d) Tálalás előtt távolítsuk el a sötétbarnára vagy feketére színeződött részeket, mert azok rákkeltő hatású anyagokat tartalmazhatnak!

 8./ Pirítás Pirítás során kevés zsiradékon, folyamatos kevergetés mellett melegítjük az ételt. Ötletek: a) A pirítás elsősorban vékonyra vágott húsok és zöldségek elkészítéséhez ideális. b) A megfelelően piros szín elérése érdekében érdemes a bepácolt húsokat megszárítani a pirítás előtt! c) Egyszerre csak egy rétegnyi ételt pirítsunk, ne tegyünk egyszerre túl sokat a serpenyőbe!

9./ Grillezés Az ételt zsiradékon vagy zsiradék hozzáadása nélkül sugárzó vagy közvetlen hő segítségével készítjük el. Grillezési módok: Grillezés magas hőmérsékleten: az ételt gázláng vagy faszén fölé helyezett grillrácson vagy -rostélyon sütjük meg. Felső grillezés: az ételt gázzal vagy árammal fűtött sütőlap vagy egyéb hőforrás alá helyezzük. Alsó-felső grillezés: e módszer során sugárzó vagy áramló hő, vagy a kettő kombinációja segítségével készítjük el az ételt.

10./ Zsiradékban történő sütés Az ételt forró, 140°–190°C-os olajban sütjük és pirítjuk. Az egyes módszerek a felhasznált zsiradék mennyiségében különböznek egymástól. Megfelelően végzett sütéskor az olajban elkészített burgonya és zöldség jobban megőrzi vitamin- és ásványianyag-tartalmát, mint főzés vagy gőzölés esetén, zsír- és energiatartalma viszont magasabb lesz.

Sütés nagy mennyiségű olajban, amikor az étel teljesen belemerül a forró olajba. Ötletek: a) Az ételt a lehető leggyorsabban süssük meg! b) Tálalás előtt csepegtessük le az olajat az ételről, vagy egy papírtörlővel itassuk fel a felesleget! c) Az olajat ne használjuk fel többször egymás után! d) Ha az olaj füstölni kezd, azonnal öntsük ki!

 11./ Sütés serpenyőben Az előző eljárás egy változata, amikor a nyers vagy előkészített ételt kisebb mennyiségű zsiradékban sütjük és pirítjuk meg. Ötletek: a) A sütést megfelelő hőmérsékleten végezzük, és győződjünk meg róla, hogy az étel jól átsült-e; ezzel minimálisra csökkenthetjük a felszívott zsírmennyiséget, ami átáztatná az elkészült ételt.

12./ Sütés wokban E hagyományos kínai eljárás során az ételt kevés olajon, serpenyőben (wokban) készítjük el. Amennyiben az étel jellege megkívánja az alapanyagok pácolását, használjunk alacsony zsírtartalmú pácokat, mert akár ennek az olajtartalma is elegendő lehet a sütéshez. Annak érdekében, hogy az étel ne szívjon fel sok zsiradékot, az olajat csak finoman permetezzük, vagy ecsettel vékonyan kenjük rá az ételre, esetleg egy kevés olajjal kenjük át a serpenyőt. Ha az étel sütéskor hozzátapad a serpenyőhöz, olaj helyett inkább egy kevés alaplevet vagy vizet adjunk hozzá!

Kínában egy vízhordónak volt két nagy cserépedénye. A nyakában keresztbe tett bot két végére lógatva vitte. Az egyik edényen volt egy repedés, míg a másik tökéletes volt. A pataktól a házig tartó hosszú séta végére a megrepedt edény már csak félig volt vízzel. Két teljes évig ez így ment, mindennap - a vízhordó csak másfél edény vízzel tért vissza a házába. Természetesen a tökéletes edény büszke volt a teljesítményére, hisz tökéletesen tette a dolgát, de a törött cserép nagyon szégyellte tökéletlenségét, és nyomorultnak érezte magát, hogy csak feleannyit tudott teljesíteni. Két év keserűség után, egyik nap megszólította a vízhordót a pataknál a tökéletlen cserépedény: - Szégyellem magam, mert a víz szivárog egész úton hazafelé...- mondta elkeseredve. A vízhordó így válaszolt a cserépedénynek: - Észrevetted, hogy virágok vannak az ösvényen, amerre hazafelé járunk? Ám azok csak a te oldaladon teremnek, s a másik cserép oldalán nem. Én mindig tudtam a hibádról, és virágmagot szórtam az ösvénynek erre az oldalára. Minden nap te locsoltad őket, amíg visszasétáltunk. Két éve szedem ezeket a gyönyörű virágokat, és az asztalt díszítem velük. Ha nem lennél olyan, amilyen vagy, akkor ez a gyönyörűség nem ragyogná be a házamat. Mindannyiunknak megvan a saját különleges hibája. Mi mindannyian törött cserépedények vagyunk. Csak el kell fogadnunk mindenkit olyannak, amilyen, s meglátnunk a jót másokban. (Kínai történet)

A stratégia görög-latin eredetű szó. Többféle jelentése van. A mi esetünkben a szó azt jelenti: jelentősebb, nagyobb arányú tevékenység tervezésének és irányításának tudománya. A tanulás mindenképpen jelentős tevékenység, tehát szükséges a megtervezése is, és irányítása is. Ha ezt nem tennénk, gyakran elvesznénk az elsajátítandó ismeretek sűrűjében. Érdemes kipróbálnod az alábbi módszereket az eredményes és hatékony tanuláshoz.

Tanulási módszerek

Előzetes átnézés

Mielőtt hozzákezdesz a tanuláshoz, tekintsd át a szöveg bevezetőjét, címét, ha van alcímét, bekezdéseit. Ez azért hasznos, mert a fejezetcímeket olvasva, azokon elgondolkodva megismerheted a tananyag szókincsét és tartalmát, így kapsz egy előzetes áttekintési lehetőséget. Továbbá azért is jó, mert körülbelül tudod, hogy milyen mennyiségű tananyagot szeretnél megtanulni.

Elolvasás

 Olvasd figyelmesen végig legalább kétszer a megtanulandó szöveget, tananyagot, vagy szöveg-, tananyagrészt! Lényeges szavakat, kifejezéseket, akár mondatokat, aláhúzással ki is emelhetsz. Ismeretlen jelentésű szavaknak, kifejezéseknek feltétlenül nézz utána lexikonokban, interneten. A szöveget lehet némán és hangosan olvasni. Azt a módszert válaszd, amelyik jobban illeszkedik az egyéni tanulási stílusodhoz. Ha kétszer-háromszor elolvastad a szöveget, próbáld elmondani magadnak! Szükség esetén belenézhetsz a könyvedbe. Először úgy mondd el, hogy megtartod az írott szöveg mondatszerkezeteit. Ez lehet, hogy nehezebben fog menni. Ezt követően mondd el úgy is, hogy fogalmazd át az eredeti szöveget: a saját szavaidra, saját stílusodra.

Kérdések szerkesztése

Tanulás közben ez a módszer úgy működik, hogy amikor egy-egy tanulásra kijelölt szakaszt (rövidet, közepeset, kicsit hosszabbat) előzetesen áttekintettél, majd azt elolvastad, akkor alakítsd át kérdésekké. A kérdéseket le is írhatod. Tehát tégy fel kérdéseket magadnak az olvasottakkal kapcsolatban. Kiegészítendő kérdéseket szerkessz, és kisebb egységeket fogjon össze minden kérdés. A kérdések szerkesztése több szempontból hasznos módszer.

 Az olvasási folyamatban passzív befogadója vagy a szövegnek. Amikor kérdéseket találsz ki, élővé teszed magad számára az olvasottakat. Valószínűleg a tanítási órákon, a dolgozatoknál is hasonló kérdésekkel fogsz találkozni.

 Átgondolás

Gondold végig magadban, miről olvastál az imént. Ha szükségesnek érzed, még mindig nyugodtan nézz bele a tankönyvedbe. Ha kisebb szakaszokra bontottad a szöveget, most szánj időt arra is, hogy az egymást követő egységeket összefűzöd.

 Felidézés

Mondd el, mit olvastál. Ennél a szakasznál már tűzd ki célul magadnak a korábbiakban megszerkesztett kérdésekre történő hangos válaszadást. A válaszmondatok megfogalmazásával már el is készítetted a tananyag vázlatát, közben gyakoroltad az új kifejezéseket, érthetővé vált a szöveg logikai láncolata.

Visszaadás

Csukd be a könyvet. Hangosan és érthetően mondd el magadnak a megtanult szöveget. Nem elég csak magadban végiggondolni, ki is kell mondanod.

Ellenőrzés

Ha úgy érzed, hogy már megtanultad az adott tananyagot, ellenőrizd! Nagyon jó módszer az, ha a megtanult szöveget magnetofonra (magnóra) mondod, és utána ellenőrzöd saját magad. Nemcsak ellenőrzésnél, hanem tanulás közben is alkalmazhatod ezt a módszert. Olvasd fel magnóra a megtanulandó szöveget, majd hallgasd vissza! Az olvasás és visszahallgatás kettős megerősítést jelent. Addig tedd ezt, amíg a felmondandó szöveget nem tudod hibátlanul! Ha már végeztél a tanulással, a magnóra felvett tananyagot addig is hallgathatod, amíg rendet teszel az íróasztalodon, bepakolsz a táskádba, stb. Így sokkal hasznosabban töltöd ki azt az időt, amit másképpen úgysem tudnál hasznosítani. Az ellenőrzés másik hatékony formája, ha a megtanult leckét valaki másnak mondod fel, aki figyelemmel kíséri a szöveghűséget, és ha szükséges tud segíteni, esetleg korrigálni. Az a fontos, hogy csak akkor fejezd be az ellenőrzést, ha hibátlan a feleleted. Az iskolában beszélgess társaiddal az elsajátított tananyagról, el is mondhatjátok egymásnak, a nehezebb részeket akár többször is elismételhetitek. Minden egyes tanulásnál szükség van ismétlésre. Minél nehezebb a tananyag, annál többször - használd a tanult trükköket! Az első ismétlés legyen a tanulást követő napon! Ezután is kell ismételni, kicsit hosszabb szüneteket tartva az ismétlések között. Minél nagyobb az ismétlések száma, annál könnyebben megy - akár később, hosszú évek távolából is - a felidézés.